28.Csípőízület és térdízület-kimozgatása elmélete ......................... 22
29.Könyökízület és csuklóízület-kimozgatáselmélete ................ 23
Masszázs-elmélete
1.) A masszázs története
A masszázs szinte egyidős az emberiséggel. A masszázst és a kézrátételt a történelem előtti időkben a sámánok és gyógyítók már alkalmazták különböző kultikus és gyógyító rítusok során.
A legrégebbi írásos adat az ókori Kínából származik az ie. 2700 körül kiadott „a sárga császárok belső orvoslásának klasszikusai” című könyvben. Ez a könyv a tradicionális Kínai orvoslás legelső írásának tekinthető.
Ie. 500 körül Kínában Lao-Tse és Kong-Fu Tse feljegyzési utaltak a mozgásgyakorlatokra és a masszázsra. Papjaik oktatták éveken keresztül, s a titkát szigorúan őrizték.
Hippokratész (i.e. 460-377) a szervezet egészséges működéséhez szükségesnek tartotta a friss levegőt, a megfelelő táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőt és masszázst. Jól ismerte a gyógyfürdő és ivókúra gyógyhatásait. A krónikus betegeknek fürdőt és masszázst javasolt, szükségesnek tartotta hozzá a mozgást. A masszázs görög elnevezésének szószerinti fordítása gyúrást jelent.
Kr.e. 199-130 között a Római Birodalomban Galenus folytatta Hippokratész munkásságát. Az „Egészség megóvásáról” szóló munkájában kifejtette, hogy a természet maga gyógyít, az orvosnak csak meg kell találnia a megfelelő gyógymódot és segítenie kell.
Új masszázsfogásokat vezetett be, ezeket gimnasztikával kombinálta.
IX. században az arabok továbbvitték Galenus tanait. Salernoi iskola egészségvédelemmel foglalkozott, elsősorban masszázzsal és mozgással.
XII. században Francois Fuller brit orvos a masszázst és a testedzést a gyógymódok közé sorolja.
XV. században Nicolas Andry francia orvos ír a megelőzésről, a tartó-mozgató szervrendszer funkcionális szerepéről.
1517-1590-ben Ambroise Pare francia tábori orvos terápiás céllal masszírozta azokat a sebesülteket, akik mozgásképtelenek voltak.
1600-ban Paracelsius egyetértést tanusít pare-val, az anatómiai és élettani alapokat látja fontosnak.
A XVIII századtól a mechanoterápia néven válik ismeretté. A masszázs szó francia eredetű, de eredetét tekintve megoszlanak a vélemények. A fogások elnevezése is francia eredetű, innen vették át.
Magyarországon Mátyus Pál véleménye teljes egészében megegyezett Hippokratész eszméivel, az egészséget a testmozgásban, megfelelő táplálkozásban fürdőkúrákban, valamint a masszázsban látta.
Mátyás király udvarában úgynevezett „dögönyözők” voltak, akik mindenféle képzettség nélkül végezték munkájukat.
A klasszikus svédmasszázs fogásait P.H. Ling (1776-1839) vívómester és tornatanár alakította ki. Munkásságát Amsterdamban Metzger (1839-1901) folytatta, összegyűjtve az eddigi tapasztalatokat.
1875-ben Mosengeil Berlinben Metzger munkásságát folytatja, Felveti, hogy a masszázs során beszélhetünk-e reflexes idegi hatásokról is?
A XIX. Században Hoffa ortopéd sebész Németországban Ling módszertét fejlesztette tovább, és adta át tanítványainak. Leírja az öt alapfogást, amelyet ma is tanítanak. Hoffa tanítványa BÖHM 1911-ben könyvében leírta a masszázs vezérfonalát, s azokat fényképekkel illusztrálta.
1890-től az orvosi egyetemeken oktatták, William Murell vezette be, az orvosképzés része lett.
1898-ban Head felfedezte a bőrtakaró és a belső szervek közötti reflektórikus kapcsolatot és szegmentális összefüggéseket, (Head zónák).
1917-ben Mackenzie ezt továbbfejlesztette, és bebizonyította a belszervek és az izomzat közötti reflektorikus kapcsolatot. (Mackenzie-zónák).
Az Ő kutatásai a szegment-masszázs alapjait tették le, melyet reflexzóna masszázs néven írták le. Az Ő kutatásaikat Glaser és Dalicho fejlesztette tovább l952-ben megírt könyvében.
1929-ben Elisabeth Dicke német gyógytornász kidolgozta a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális gyakorlati technikáit. Kutatási eredményeit könyvében (Az én kötőszöveti masszázsom” címmel írja le.
1904-ben Gowers foglalkozott a fájdalmas izomterületekkel, melyeket fibrositis gyűjtőfogalom alá rendezett.
1926-ban Kirschberg a „Masszázs és gyógytorna” c. könyvében kitért arra, hogy a masszázs nemcsak az izmok hipertónusát befolyásolja, hanem a nyirokkeringést is.
1947-ben James Cyriax angol ortopéd orvos írja meg a könyvét a „Kezelés manipulációval és a mély masszázs” címmel, mely fizioterepeuták számára írt.
2.) A masszázs felosztása, annak jellemzői.
Klasszikus, svéd masszázs: Ling svéd vívómester leírta a különböző fogásokat. Ezeket a fogásokat használja a reflex masszázs is.
Reflex masszázsok: -kötőszöveti masszázs
-szegment masszázs
-perioszteális masszázs (csonthártya kezelés)
Célja szerint:
-sport
-fürdős
-gyógy - klasszikus svéd
-reflex - szegment,- kötőszöveti,- perioszteális
-frissítő és kondicionáló masszázs
-Sportmasszázs: A sportteljesítmények fokozására, az izomanyagcsere növelésére alkalmazott masszázsforma.
-Higiénikus masszázs (fürdős):Gyógyfürdőkben alkalmazzák, frissítő kondicionáló hatása miatt.
-Gyógy-masszázs:Kizárólag csak terápiás céllal alkalmazott kezelő eljárás. Gyógy-masszőrök végzik, betegeken, orvosi diagnózis alapján, orvosi előírásra, gyógyítás elérése érdekében, illetve a visszanyert egészség megtartása érdekében.
-Reflexzóna masszázs: Közvetett úton, reflexesen, az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. A terápiás hatás nem ott jön létre, ahol kezelünk, hanem attól mindig távolabban fekvő szervekben és szövetekben (távolhatás).
3.) A masszázs élettani hatásai
Milyen hatásai vannak?
-Helyi hatása
-általános hatás,
-távol hatás,
-konszenzuális hatás (távolhatás)
Helyi hatás: Bőrre való hatása: Kezünkkel ledörzsöljük az elhalt hámréteget, a bőr hamarabb regenerálódik, sejtek hamarabb osztódnak, bőrben lévő erek kitágulnak, jobb anyagcsere, bőr regeneráció.
Általános hatás: Olyan hormonszerű anyagok, hisztamin, és bradichinin termelődik. Ezekre az ingerekre hisztamin az ereket tágítja. A kapillárisok kitágulnak, SHUNT hatás. Bradicinin hatására az erek áteresztő képessége fokozódik, ezzel az anyagcsere javul. A vérnyomás csökken, szív könnyebben dolgozik. Légzés lassul és mélyül, a vese elkezd dolgozni. A gyomor, bél, emésztőrendszer gyorsul.
Bőr alatti kötőszövet. A nyirokkeringés fokozódik, lásd bőr értágító hatás.
Izmok, erek értágító hatás, izom munka 20-30-szorosára is emelkedhet.
Szabályok: Bemutatkozás, informálódás, vetkőzés, beteg elhelyezése, izomzat ellazult állapotban legyen, kézmosás, takarás.
A masszázs iránya:
-Szív és keringési iránynak megfelelően
-Izmok tapadásától eredéséig
-Gerinc felé
-Mindig az egészséges oldalon kell kezdeni
-Ha egészséges, jobb oldalon, (szívtől távol)
-Fogásváltás, jobb oldal, majd bal,
-Az egyik kéz mindig a betegen, kontaktus megtartása érdekében.
A beteg előkészítése: A masszázs előtt célszerű a fürdő. Egyik célja a higiénia, a másik pedig, hogy a megfelelő (orvos által előirt) hőmérsékletű vízben a beteg izmai kissé fellazulnak, könnyebb őket masszírozni.
A betege elhelyezése: megfelelő, kényelmes helyzetbe kell elhelyezni, úgy, hogy az izmok el tudjanak lazulni, ehhez célszerű párnákat használni (láb, illetőleg boka alá, hangsúlyos deréki lordózisnál a has alá – lepedő és a test közé-, ezt mindig a kezelendő testrész határozza meg).
Öt alap fogás:
1.)Simítás
2.)Dörzsölés
3.)Gyúrás
4.)Vibrálás (rezegtetés)
5.)Ütögetés
Simítás mechanikus fogás.
Bőrre hatás: faggyúmirigyek, anyagcsere javul, vérbőség, hőmérséklet emelkedik, bőr pirosodik.
Dörzsölés: Bőr alatti kötőszövet, izmok, ingerfogás, serkentés. Izmok myalgiás csomót dörzsöléssel szétmasszírozni. Izom szerkezetében lévő változások, fáj, ha idegvégződést nyom.
Gyúrás: Izmokra hatunk, hipertónust, hipotónust kezelünk, vérkeringést fokozza, vérbőség keletkezik, 30 %-kal is nőhet az izom munka képessége, fáradtságérzet csökken, izmok ereje nő 20-30-szorosára, vérbőség fokozástól.
Vibrálás: Nyugtat, lazító, vérbőséget okoz, lehet géppel is csinálni.
Kontraindikáció:
-Lázas beteg, akut gyulladásban lévő beteget nem szabad masszírozni.
-Tágult visszérnél nem lehet, (trombózis jöhet létre)
-Szív és keringési rendellenességeknél.
-Dekompenzált szív problémáknál
-Magas vérnyomás (kiugróan magas), illetve ingadozó
-Menses első két nap nem lehet (deréktáj kihagyásával viszont lehet).
-Terhesség esetén (itt is a deréktáj kihagyásával lehet)
-Fertőző betegség,
-Epilepszia
-Elmezavar
-Alkoholos állapot.
-vérzékenység
- Daganatos betegség
-cukorbetegnél a hámszövet, ér vékonyabb, gyengédebben masszírozni, ütögetni nem.
-Osteoporosis: a csontok törékenyek, ütögetés, fenyőfa nem.
Indikációk:
szív
keringési betegségnél
tüdő, mellhártya, asztma esetén
emésztőszerv, gyomorbántalmak
vese
egyéb mozgásszervi megbetegedése, rheuma,
izomfájdalom
pszichoszomatikus tünetek
fejfájás
kontraktúrák oldása
myalgiás csomók megszüntetése,
perifériás idegbénulás,
petyhüdt bénulás,
izomsorvadás megállítása stb.
5.) A svéd masszázs ellenjavallatai
-Lázas beteg, akut gyulladásban lévő beteget nem szabad masszírozni.
-Tágult visszérnél nem lehet (trombózis jöhet létre)
-Szív és keringési rendellenességeknél.
-Dekompenzált szív problémáknál
-Magas vérnyomás (kiugróan magas), illetve ingadozó
-Menses első két nap nem lehet (deréktáj kihagyásával viszont lehet).
-Terhesség esetén (itt is a deréktáj kihagyásával lehet)
-Fertőző betegség,
-Epilepszia
-Elmezavar
-Alkoholos állapot.
-Vérzékenység
- Daganatos betegség
6.) A svéd masszázs fogásai
Öt alap fogás:
1. Simítás
2. Dörzsölés
3. Gyúrás
4. Vibrálás (rezegtetés)
5. Ütögetés
(Frissítő masszázs: előbb gyúr, majd dörzsöl.)
Simítás: Bevezető, ráhangoló, kontaktus teremtő, fájdalom csökkentő, nyugtató hatása van. Feltérképezés, diagnosztizálás, bőr rugalmasságát, eltolhatóságát, behúzódásokat.
Simítás: Teljes tenyérrel történik, a kezelendő bőr felületével párhuzamosan.
Felületes és mély simítások:
-Kétkezes hosszanti simítással felvinni a vivőanyagot.
-Váltott kezes simítás
-Haránt
-Félkörös
-Körkörös
-Nyolcasok
-U-betűk
-Macskatalp simítás
Mély simítások (tenyeres simítások, egyik kéz a másikon)
Dörzsölések: Mélyebb kötőszövetre ható, kéz szöget zár be a kezelendő felülettel.
A dörzsölések általában körkörös mozdulatok, melyek történhetnek:
-Tenyérgyökkel,
- Harmadik-negyedik ujjal,
- Hüvelyk ujjal.
-Ökölbe szorított kézzel
-Pip izülettel
Speciális dörzsölő fogások: A mozdulat nem körkörös.
-Vasaló: teljes tenyérrel, kígyózó mozgással haladunk előre, nyomás a tenyérgyökön van.
-Gyalu: Ujjak kézháti felszínével előretolunk 8-10 cm-t, majd kezünket visszabillentjük tenyéri oldalra és visszasimítunk.
-Fűrészelés: Kezünk kis ujji szélével a bőrfelületre helyezzük egymással párhuzamosan, és ellentétes mozgást végzünk a kezeinkkel.
-Fenyőfa: Hüvelyk ujjal, vagy 3-4. ujjal. A gerinc mellett végzünk. A haránt nyúlványokat kötjük össze a felette lévő csigolya tövisnyúlványával.
-Karom fogással: kezeink karomállásban vannak, a lapockákon dolgozunk lefelé.
-8 ujjas technika: kéz a kézen nyitott ujjak mellett úgy, hogy egymásba csúsztatjuk az ujjainkat.
Gyúrások: Izmokra hatunk.
-Izomzatot mozdítjuk ki, emeljük fel.
Fajtái: Egykezes kiemelt vagy olló
-kétkezes, kiemelt
-hosszú hátizom nyújtása ( kifliben emeljük ki a paravert. izmot)
-haránt gyúrás
-félkörös gyúrás
-vongálás (csillag)
-redőképzés ellenállás nélkül
-redőképzés ellenállással,
-plesselés vagy izomgörgetés
-mángorlás (végtagokon)
-szitálás (végtagokon)
Vibrálás, vagy rezegtetés:
Váltakozó nyomást hozunk létre a bőrön, amely ritmikus, kis amplitúdójú,
Kimozgatás: Kezelt passzív kimozgatás (és kirázással).
Masszőr aktív, beteg passzív.
Mindig 1 ízületet mozgatunk ki.
Proximalist rögzítem, distalisat (távolabbi) fogom kimozgatni. Milyen fokú mozgása van az izületnek, tudni kell. Mindig kiindulási alaphelyzetből kell kezdeni. (láb előre, fej előre, hüvelyk ujj előre néz, karok lazán lógnak test mellett.) Izületek mozgását NULL rendszer alapján jelölik meg, fokokban.
Egyszerű: két csont egy izület.
Fájdalmat soha nem szabad okozni. Fájdalom határig. Beteg kényelmesen alá legyen támasztva, tudjam rögzíteni. Saját kényelmes helyzet.
Intermittálás: ahol ödémás, ott kell alkalmazni.(gyúrás fogáshoz tartozik) A kezelést mindig az ödéma feletti izület felett kell elkezdeni. (lábszár – térd felett). Szívó, nyomó erők hatnak, ödémát csökkentünk vele. Pompás eredmény érhető el izomláz kezelése esetén is.
Svéd masszázs általános időtartama (jogszabályban meghatározott) 15 perc. A könyv és a teszt szerint 20-30 perc.
7.) A kötőszöveti masszázs elmélete
A kötőszöveti masszázs technikáját először Elisabeth Dicke német gyógytornásznő dolgozta ki, amikor megállapították, hogy érszűkületes a lába, le kell vágni. Észrevette, hogy a sacrumján behúzódások vannak, ezeket elkezdte húzgálni, és ezzel elkezdett az érszűkületei problémája megszűnni.
Technikáját Freiburgban demonstrálta, 10 év után W. Kohlrausch ésTeirich Leube irányításával az Orvostudományi Egyetemen kidolgozták a mai kötőszöveti masszázs technikáját.
A belső szervek és szervrendszerek a megfelelő szegmentumok intertstitialis kötőszövetében feszülések és behúzódások jöhetnek létre. A behúzódás nagymértékű folyadékleadásról számol be, míg a duzzanat folyadék visszatartásáról árulkodik.
A kötőszöveti masszázs a kötőszövetből vegetatív áthangoló hatást indít el, mert az interstitialis kötőszövet kapcsolatban áll a vegetatív idegrendszerrel
Ugyanaz a lényege, mint a szegment-masszázsnak, belszervek kihatnak a kötőszövetekre. Behúzódások, elváltozások megszüntetésével tudunk hatni a belszervre.
Szemrevételezés
Tapintás
Kontraindikációi:
-Lázas beteg, akut gyulladásban lévő beteget nem szabad masszírozni.
-Tágult visszérnél nem lehet, trombózis jöhet létre)
-Szív és keringési rendellenességeknél.
-Dekompenzált szív problémáknál
-Magas vérnyomás (kiugróan magas), illetve ingadozó
-Menses első két nap nem lehet (deréktáj kihagyásával viszont lehet.
-Terhesség esetén (itt is a deréktáj kihagyásával lehet)
AJÁNLOM AZ OLDALT
