Akupunkt�ra

Az akupunkt�ra eredete

Az akupunkt�ra olyan ter�pi�s m�dszer, amelynek sor�n v�kony t�ket sz�rnak a b�rfelsz�n bizonyos pontjaiba annak �rdek�ben, hogy helyre�ll�ts�k a szervezet m�k�d�s�nek harm�ni�j�t.
 Az akupunkt�ra egy �si k�nai gy�gym�d, a hagyom�nyos k�nai orvosl�s egyik �ga. Az akupunkt�ra csak r�sze a keleti orvosl�snak. A k�nai orvosok alkalmaztak m�g gy�gyn�v�nyk�sz�tm�nyeket, massz�zst, moxibuszci�t, k�p�ly�z�st a gy�gykezel�sben, s�t seb�szeti beavatkoz�sokat is v�geztek.)

 Pontos id�beni eredet�t nem lehet meghat�rozni, de az t�ny, hogy az i.e. 10.000– 4.000 �v k�r�li id�kb�l sz�rmaz� hegyes k�veket (�.n. pien–eket) m�r val�sz�n�leg ilyen beavatkoz�sokra haszn�lt�k. A hagyom�ny szerint ezekben az �si id�kben k�–, csont– �s bambuszt�ket haszn�ltak, ezeket v�ltott�k fel a f�mt�k, melyek aranyb�l �s ez�stb�l k�sz�ltek.
 Manaps�g rozsdamentes ac�l�tv�zetb�l k�sz�lt t�ket haszn�lunk, ez�st vagy r�z ny�llel. Az i.e. 3. sz�zadb�l sz�rmazik az egyik leg�sibb orvosi k�nyv: a S�rga Cs�sz�r Belgy�gy�szati K�nyve (Huang Ti Nei Ching), mely m�ig kiindul�si alapk�nt szolg�l a keleti orvosl�ssal foglalkoz�k sz�m�ra. 
A m� foglalkozik a k�nai medicina alapte�ri�ival (az �t elem tannal, yin �s yang viszony�val), meglep�en pontos le�r�st ad az anat�miai viszonyokr�l (t�bbek k�zt a v�rkering�sr�l – 2000 �vvel Harvey el�tt!), k�rd�s – felelet form�j�ban pr�b�l v�laszt adni k�l�nb�z� klinikai t�netekre, foglalkozik a helyes l�gz�stechnik�val, massz�zzsal, moxibuszci�val. 
A k�nyv m�sodik r�sze a Ling Shu ("Az akupunkt�ra") le�rja a meridi�n rendszert (az akupunkt�r�s csatorn�k rendszer�t), foglalkozik a sz�r�stechnik�val �s a t�k fajt�ival.

Az akupunkt�r�s kezel�s helyei – meridi�nok �s pontok

Az akupunkt�r�s kezel�s l�nyege, hogy a test meghat�rozott pontjaiba t�ket sz�r a kezel�orvos �s k�l�nb�z� mozdulatokkal mozg�sba hozza azokat. 
A t� �nmag�ban mer�l a testbe, semmif�le gy�gyszert vagy vegyi anyagot nem tartalmaz. A kezelt pontok egy �sszef�gg� csatornah�l�zaton, az �.n. meridi�n rendszeren helyezkednek el.
 Mik ezek a meridi�nok? A meridi�nokat �gy kell elk�pzelni, mint valamif�le csatorn�kat melyek valamilyen anyagot sz�ll�tanak. 
A keleti elm�let szerint ezekben a csatorn�kban kering az �letenergia, a Q� (cs�–nek ejtj�k), melynek kiegyens�lyozott, szabad, akad�lymentes �raml�sa biztos�tja a szervek, sz�vetek megfelel� t�pl�l�s�t, azaz az eg�szs�g fenntart�s�t. (T�bbf�le Q� l�tezik, azaz a Q�–nek t�bbf�le megnyilv�nul�sa van.

•  Megk�l�nb�ztet�nk t�pl�l�–, v�delmi–, �r�kl�tt–, szerzett stb. energi�kat.)

•  A csatorn�k �sszef�gg� h�l�zatot alkotnak. 

• �tadj�k energi�jukat egym�snak, illetve a hozz�juk tartoz� szerveknek. 

• A demonstr�ci�s b�bun, vagy atlaszokban l�that� �br�k csak a fel�leten fut� meridi�nokat �br�zolj�k, de minden csatorn�hoz tartozik egy bels� szerv is, melyr�l a nev�t kapta, amelyikkel �sszek�ttet�sben �ll.

•  A szakk�nyvek r�szletesen le�rj�k ezeket a bels� �tvonalakat, melyek l�tez�s�r�l magam is meggy�z�dtem, hiszen a t�sz�r�sra adott reakci� bizony�tja, hogy m�k�dnek.

•  Azonban sohasem hagy nyugton egy k�rd�s: hogyan j�ttek r� ezekre az �tvonalakra a keletiek? A fel�letes meridi�nok felt�rk�pez�se m�g csak–csak elk�pzelhet� (b�r az is nehezen), de a m�lyben fut�k�? A csatorn�k meghat�rozott helyei, "ny�l�sai" az akupunkt�r�s pontok, ahov� a t�k ker�lnek. 

• Szemmel nem l�that�ak, de finom tapint�ssal �rezhet�k. Betegs�gek eset�n nyom�sra �rz�kenny� v�lhatnak, ami a diagnosztik�ban is seg�ts�get ny�jt.

•  L�teznek–e ezek a pontok? 

• Az akupunkt�ra ellenz�i ezeket is csak valamilyen misztikus elk�pzel�snek tartj�k, holott m�r sz�mos objekt�v bizony�t�k igazolja l�t�ket. 

• Niboyet francia kutat� 1946–ban felismerte, hogy az akupunkt�r�s pontok felett a b�r elektromos ellen�ll�sa kisebb.

•  Ezen a felismer�sen alapszik az az�ta is haszn�lt, sokf�le form�ban kaphat� �.n. pontkeres� k�sz�l�k.

•  E�ry Aj�ndok kimutatta, hogy a pontok ter�let�n magasabb a b�r sz�ndioxid–lead�sa, Bergmann azt igazolta, hogy a pontok infrav�r�s kisug�rz�sa er�teljesebb a k�rnyezet�n�l. Mindez arra enged k�vetkeztetni, hogy a pontok ter�let�n fokozottabb anyagcsere zajlik. 

Amint azt egy jeles kutat� megfogalmazta, "az akupunkt�ra igazi birodalma a funkcion�lis rendelleness�gek k�z�tt tal�lhat� meg", vagyis olyankor, amikor a test valamit rosszul csin�l, mint p�ld�ul gyullad�sos betegs�gek, kering�si rendelleness�gek, neurol�giai �s neuro–muscularis probl�m�k, endokrin–betegs�gek �s hasonl�k eset�n.
 Az ilyen betegs�gek nem keletkeznek csak �gy egyszerre, hanem hossz� id�, esetleg �vek hanyatl�s�nak eredm�nye. 
Mi t�rt�nt volna, ha ezt a hanyatl�st m�r eg�szen az elej�n meg�ll�tottuk volna, m�g miel�tt a sz�vetek rendbehozhatatlanul megs�r�ltek?

Az akupunkt�ra

•  az izomg�rcs okozta f�jdalmak,

•  a gyullad�sok,

•  kering�si zavarok kezel�s�re is alkalmas.

Akupressz�ra

Az akupressz�ra, az akupunkt�r�hoz hasonl�an a Hagyom�nyos K�nai Orvosl�s egy 5000 �ve alkalmazott ter�piaform�ja, ahol a meridi�nok pontjait stimul�ljuk, a kliens energiakering�s�nek jav�t�s�ra. Ez t�rt�nhet az ujjakkal, krist�lyp�lc�val, elektromos, l�zer �s Acutouchpointerrel.
 Az akupressz�r�val �rzelmeket , fesz�lts�geket, testi �llapotokat befoly�solhatunk.

Leggyakoribb betegs�gek, melyek jelenl�tekor �rdemes akupressz�r�t alkalmazni,

• •  Ez�rt sz�les k�rben alkalmazz�k "minden fajta f�jdalommal k�s�rt rendelleness�g kezel�s�re, ide�rtve a fizikai s�r�l�sek okozta f�jdalmat is.
     A hagyom�nyos k�nai elm�let szerint az akupunkt�ra a f�jdalmat nem annak eltomp�t�s�val, hanem a kering�s helyre�ll�t�s�val sz�nteti meg.
     Ezt a feltev�st al�t�masztj�k a legut�bbi id�k kutat�sai, amelyek igazolt�k, hogy a g�rcs�s izom lecs�kkent h�m�rs�klete akupunkt�r�s stimul�l�ssal vissza�ll�that� a norm�lis szintre.
     Kimutatt�k azt is, hogy az akupunkt�r�nak neuro–k�miai alapja van �s �gy kiz�rt a szuggeszti� lehet�s�ge. 
    A klasszikus k�nai irodalomb�l kit�nik, hogy a t�rt�nelem folyam�n az akupunkt�r�t mindig betegs�gek gy�gy�t�s�ra haszn�lt�k, nem puszt�n f�jdalomcsillap�t�sra.
     A megjelent tanulm�nyok szerz�inek legnagyobb r�sze ideg–(neuro–)k�miai alapot tulajdon�t az akupunkt�ra mechanizmus�nak: a kezel�ssel ingerelt, az akupunkt�r�s pontok k�zel�ben lev� idegv�gz�d�sek az inger�leteket a k�zponti idegrendszerbe tov�bb�tj�k, ennek hat�s�ra ott f�jdalomcsillap�t� vegyi anyagok szabadulnak fel.

  • Az akupunkt�ra teh�t olyan m�dszer, amely az �lettani m�k�d�s szab�lyoz�s�val el�seg�ti a norm�lis eg�szs�gi �llapot helyre�ll�t�s�t, 

  • b�r arra m�g nem der�lt f�ny, hogy ez a m�k�d�s–szab�lyoz�s pontosan hogyan t�rt�nik, �s hogy mely funkci�kra gyakorolja legjobban ezt a hat�st.

  • Az eddigi kutat�si eredm�nyek azonban bizonyoss� teszik, hogy az akupunkt�ra val�ban k�pes szab�lyozni �s normaliz�lni az �lettani funkci�kat.

  •  Az akupressz�ra elm�lete szerint az akupressz�ra pontok ott helyezkednek el, ahol a meridi�nok a b�rfelsz�nhez legk�zelebb futnak, �s

  •  a mester a gy�gykezel�s k�vetelm�nyei szerint szab�lyos k�zmozdulattal nyomogatja, gy�rja a megfelel� pontokat.

  •  Az ingerl�st nem szabad t�l hirtelen alkalmazni, mert az f�jdalmas �rz�seket v�lthat ki, a nyom�s er�ss�g�t csak fokozatosan �rdemes n�velni, �gy �rve el a v�kony izomzatt�l a m�lyebb r�tegekig.

  •  A nyomkod�s, gy�r�s legyen tart�s, er�s, de nem durva, kiegyens�lyozott �s m�lyrehat�.

  •  A stimul�l�st nemcsak k�zzel v�gezhetik, de l�bbal, k�z�t�ssel, megpend�t�ssel, k�ny�knyomkod�ssal, esetleg szakszer�en k�sz�tett eszk�z�kkel.

  •  Sz�ks�g eset�n ken�olajat, zsirad�kot, szez�molajat vagy hint�port is haszn�lhatnak.

  •  Az akupressz�ra az energia�raml�s vonalain l�v� pontok stimul�l�s�val energi�t juttat a nem optim�lisan m�k�d� szervek fel�, valamint kiegyenl�ti az energia�raml�sokat. 

  • Minden l�tez� szervi megbeteged�s kezelhet� az akupressz�ra m�dszer�vel, mivel minden szervnek megtal�lhat� a kivet�l�se a test fel�let�n. 

  •  l�gz�szervi rendelleness�gek,

  •  anyagcserezavarok, 

  • allergi�s t�netek, 

  • em�szt�rendszeri panaszok,

  •  sz�v �s �rrendszeri betegs�gek, mozg�sszervi probl�m�k, 

  • b�rbetegs�gek, 

  • daganatos betegs�gek.

   

  
       Manaps�g az akupressz�r�t a sz�ps�gipar is alkalmazza.

  Akupressz�ra seg�t:

  A f�lkagyl� alapvet� pontjai:
  
  
  
  
  
  
  
  Gy�gyszert�ri (endokrin, gyullad�scs�kkent�) pont:
  
  Minden emberi szervezet k�pes el��ll�tani a sz�m�ra sz�ks�ges gy�gyszert. 
  Amikor megbetegsz�nk, a bels� 'gy�gyszert�runk' olyan anyagokat �ll�t el�, amire a szervezet�nknek a gy�gyul�shoz sz�ks�ge van �s elk�ldi azokat a megfelel� helyre. 
  Ezt �nszab�lyoz�snak nevezz�k. Amikor ez a szerkezet �ram� pontoss�ggal m�k�dik, akkor semmilyen k�ls� seg�ts�gre nincs sz�ks�g, de amikor ebbe az �nszab�lyoz�si mechanizmusba hiba cs�szik, akkor k�ls�leg bevitt gy�gyszereket kell ig�nybe venni.
   Sok estben azonban nem szintetikus gy�gyszerekre, csak ennek a mechanizmusnak a serkent�s�re van sz�ks�g �s az el�rt eredm�ny ugyanaz lesz.
   Ezt a laborat�riumot a szervezet�nkben az endokrin szervek – a hipof�zis, a hasny�lmirigy, a pajzsmirigy, a mell�kves�k, a n�kn�l a petef�szkek, a f�rfiakn�l a prosztata – k�pviselik. 
  �k a felel�sek a szervezet�nk sz�m�ra sz�ks�ges gy�gyszerek el��ll�t�s��rt. 
  A f�lkagyl�n tal�lhat� pontok egyik�nek massz�roz�s�val ez a folyamat normaliz�l�dik. Ez�rt nevezt�k el – "gy�gyszert�ri" pontnak. Ahogy ez a rajzon is l�tszik, ez a pont a f�l el�ls� r�sz�n, a k�ls� hall�j�rat el�tt, az �gynevezett f�lcsapban helyezkedik el. 
  Ennek a pontnak a massz�roz�sa minden betegs�gben indokolt, mivel gyullad�scs�kkent�, antiallergikus �s anyagcsere szab�lyz� tulajdons�gokkal b�r.
  
  A vegetat�v idegrendszer pontja
  Az agyk�regb�l minden szerv�nk fel� az idegsz�lak sokas�ga �gaz�dik.
   Ez a bels� csatorn�kon, �gymond interneten, a vegetat�v idegrendszeren kereszt�l halad �t. A latin sz�b�l ford�tott vegetat�v – n�v�nyi eredet�–t jelent.
  Ha �n egy falevelet a napsugarakkal �tvil�g�t, l�that�v� v�lnak benne, mint a p�kh�l�, bizonyos erek. �gy van ez a mi szervezet�nkben is. P�kh�l�szer�en sz�vi �t test�nket a perif�ri�s vegetat�v idegrendszer.
   Ez�rt a megbeteged�snek nem az anyagcserezavar, a megf�z�s vagy valamilyen v�rus az okoz�ja, hanem az �nszab�lyoz�s mechanizmus�ban t�rt�n� hiba, amit a vegetat�v idegrendszer ir�ny�t. Mivel ez a rendszer felel�s a megbeteged�seink�rt, �gy a gy�gyul�sunk�rt is, amire, mint a p�kh�l� sz�lain kereszt�l, a megfelel� pont massz�roz�s�val tudunk hatni. 
  Hogy hol tal�lhat� ez a pont, az �br�zol�sb�l bizony�ra kider�l. 
  A massz�roz�s pedig ugyan�gy t�rt�nik, mint a t�bbi pontn�l.

   

  • •  Gyakran alkalmazz�k   stresszold�s �s immuner�s�t�s c�lzattal is.
       Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy az orvosi javaslatokat �s gy�gy�t�si m�dszereket dobjuk a sarokba egy megl�v� betegs�g eset�n, de a nyugati gy�gym�dok is sokkal hat�konyabbak, ha kieg�sz�t� kezel�sk�nt akupressz�r�t alkalmazunk. Az akupressz�ra magas k�pzetts�get ig�nyel, ez�rt alaposan n�zz�k meg, kinek a keze al� adjuk magunkat. Mell�khat�sai nem igaz�n lehetnek, de nem megfelel� kezel�s eset�n elmaradhat a k�v�nt hat�s.

    •  R�nckih�z�, arcfiatal�t� hat�sa bizony�tott, ez�rt egyre t�bben v�lasztj�k a r�ncfelt�lt� botox kezel�s helyett.

    • k�l�nb�z� fejf�j�s eset�n

    • fogf�j�sn�l

    • magas v�rnyom�sn�l

    • idegess�gn�l

    • menstru�ci�s f�jdalmakn�l, rendszertelen havi ciklusn�l

    • a stressz megsz�ntet�s�ben

    • l�g�ti megbeteged�sekn�l (pl. asztma)

    • izomfesz�lts�gn�l

    • arthritis eset�n

    • kimer�lts�g megsz�ntet�s�n�l

    • alacsony �n�rt�kel�sben

    • alv�szavarokban, r�m�lmokn�l

    • neurol�giai zavarokn�l

    • em�szt�si probl�m�kn�l

    • depresszi� megsz�ntet�s�n�l

    •  Ennek a pontnak a massz�roz�s�val megsz�ntethet� az erek,

    •  a h�rg�k, 

    • a b�lrendszer, 

    • az epe– �s

    •  h�gyvezet�kek,

    •  a m�h g�rcs�s �sszeh�z�d�sai.

    •  Ezt a pontot ezerf�le megbeteged�sben haszn�lhatja, de

    •  f�leg az �rfalak izomt�nus�nak rendelleness�g�n�l, 

    •  magas �s alacsony v�rnyom�s, szab�lytalan sz�vver�s, 

    • sz�kreked�s, 

    • asztma, 

    • vesek�vess�g, 

    • klimax eset�ben.

     

     

    A k�z pontjai
    

     

    • •  A pontra val� r�hat�s a koszor�serek sima izomzat�nak az ellazul�s�hoz vezet �s �gy gy�gy�t� hat�s� lehet a sz�vszorul�s, ritmuszavar, infarktusos �llapotokban. 
        Az �rfalak sima izomzat�nak az ellaz�t�s�val a v�rnyom�s is cs�kken.
         A hat�s azonban nem az egy–k�tszeri alkalommal, hanem h�rom–n�gy h�ten �t v�gzett rendszeres massz�roz�s ut�n figyelhet� meg. 
        A pont massz�roz�s�val nem csak ellaz�tjuk, hanem normaliz�ljuk az �rfalak �sszeh�z�d�si k�szs�g�t, ez�rt haszn�lhat� magas �s alacsony v�rnyom�s, valamint vissz�rt�gulat eset�ben is.
         Az asztma – a h�rg�k sima izomzat�nak g�rcs�s �ssze–h�z�d�sa. 
        A g�rcshajlam cs�kkent�se a vegetat�v idegrendszeren kereszt�l azt eredm�nyezi, hogy a rohamok enyh�bb lefoly�s�ak lesznek, k�nnyebb esetekben ak�r meg is sz�nhetnek.
         Vesek�vess�g eset�ben, amikor nem is a k�, hanem csak egy kis homok t�vozik a h�gyvezet�ken kereszt�l, annak g�rcs�s �sszeh�z�d�s�t eredm�nyezi �s olyan f�jdalommal j�r, amit�l a plafonra lehetne m�szni.
         Vagy volt–e olyan, hogy egy keny�rmorzsa cs�szott f�lre a tork�ban?
         Az ilyenkor jelentkez� er�s k�h�g�s arr�l tan�skodik, hogy egy picinyke morzsa is a g�ge g�rcs�s �sszeh�z�d�s�t eredm�nyezheti. Ugyanezek a folyamatok j�tsz�dnak le a h�gyvezet�kekben a homok, vagy k� �r�l�sekor �s ha a g�rcs�s �sszeh�z�d�st cs�kkenteni tudja, akkor az �r�t�s nem j�r akkora f�jdalommal. 
        A vegetat�v idegrendszeri ponttal normaliz�lhat� az epeh�lyag munk�ja, megel�zhet� a pang�s, majd az epek� kialakul�sa, de gyors�that�k az epeh�lyag �s hasny�lmirigy gyullad�s gy�gyul�s�nak folyamatai is. 
        A b�lgyullad�s szint�n az izomt�nus rendellenes m�k�d�s�t eredm�nyezi, csak ez esetben a vastagb�lben. Ilyenkor is sz�m�thatunk ennek a pontnak a j�t�kony hat�s�ra.
         A vegetat�v idegrendszeri pont haszn�lhat� s�rg�ss�gi esetekben is. 
        Ha tan�i annak, hogy valaki a sz�v�hez kap, elvesz�ti az eszm�let�t, valamilyen rohama lesz, �gy b�tran kezdj�k el massz�rozni mutat�ujjaikkal a vegetat�v idegrendszer pontot, mindk�t f�lkagyl�n.
         Fontos tudni, hogy a massz�roz�snak nincsenek ellenjavallatai.
         Ez�rt, ha nincs is szakir�ny� k�pes�t�s�k, aminek a seg�ts�g�vel meg�llap�that� lenne, hogy az illet� mi�rt vesztette el az eszm�let�t, vagy egy�ltal�n eszm�letveszt�s–e, amit �szleltek, vagy epilepszi�s roham cukorbetegekn�l k�ma, nem tudnak �rtani, de seg�teni ann�l ink�bb.
         A bajbajutott l�gz�s�re figyeljenek, de ha az nem �szlelhet�, �gy a massz�roz�st a saj�t l�gz�s�k ritmus�ban v�gezz�k.
         N�ha k�t perces massz�roz�s is elegend�, hogy az akut rohamot meg�ll�tsa.