A paprika csips zt ad kapszaicin lehet a jv fogyasztszere: nem csak a sznkat, hanem a zsrszvetet is fokozottan geti. A tbbletsly fleg zsrszvet formjban rakdik le testnkben. Ez azonban nem egysges anyag: testnkben van fehr s barna zsr. Az elhzs a fehr zsr flhalmozdst jelenti. A barna zsr viszont ht termel: mozgs nlkli gets melegti az jszltteket, vagy a tli lmot alv llatokat. A felntt ember testben igen kevs a barna zsr mennyisge. A fehr zsr viszont nem csak trolja az energit, hanem szerepet jtszik az anyagcsere folyamatok szablyozsban is. Nagy jelentsge volna, ha lehetne befolysolni a fehr zsr s a barna zsrszvet arnyt.
vekkel korbban voltak vizsglatok, melyek llatksrletek alapjn azt jeleztk, hogy a paprika get hatanyaga, a kapszaicin fokozza a zsrsejtek energiafelhasznlst. Ez arra utalt, hogy hatsra a fehr zsrsejtek anyagcserje, mkdse a barna zsrsejtekre emlkeztet.
Dzsong Von Jun koreai kutat s munkacsoportja ezt a krdst vizsglta ksrleti patknyokon. A fiatal llatokat hrom csoportra osztotta. Az els csoportban lvk a szoksos patknytpot ettk. A msodik csoport tagjai sok zsrt tartalmaz tpot kaptak, valamint ivvizkben kapszaicint. A harmadik ksrleti csoport a zsrb trendet fogyasztotta, de ivvizkbe nem tettek kapszaicint.
Nvekedsk sorn mindhrom csoportban a patknyok slya nagyobb lett, de nem egyformn. A kapszaicin a sok zsrt tartalmaz trend hizlal hatst tlagosan nyolc szzalkkal mrskelte.
A ksrleti llatok zsrszvetnek elemzse arra utalt, hogy a kapszaicin talaktja a sejtek sszettelt s tulajdonsgait. A vltozsok hatsra a fehr zsrsejtek mind jobban hasonltanak a barna zsrsejtekre.
A barna zsrsejtek aktivlsval a fehr zsrsejtekben lv kalria gy elgethet, mintha csupn zemanyag volna. A szervezet gy ezt az energit hasznlja fel s nem csak a cukor getsbl nyert energival l.
Knai kutatk azt is kimutattk, hogy a magas vrnyoms patknyok vrnyomsa kapszaicin hatsra cskken. Hangslyozzk, hogy Kna azon rszn, ahol igen sok paprikt hasznlnak, a magas vrnyoms lnyegesen ritkbb, mint ott, ahol kevesebb paprikt esznek.
AJÁNLOM AZ OLDALT
