A kult�ra bizonyos fok�ra eljutott n�pekn�l m�r a r�gi �kori id�kben is elterjedt volt a f�rd�z�s.

Nem egy helyen fontos szerepet j�tszott a vall�sos ritu�l�kban is, mint p�ld�ul a r�gi babiloniakn�l, assz�rokn�l, perzs�kn�l, indusokn�l.

A rendszeres �s c�ltudatos f�rd�z�s - a tulajdonk�ppeni f�rd�kult�ra - a g�r�g, majd f�leg a r�mai korban alakult ki a keleti ritu�lis tiszt�lkod�sokb�l. A r�maiak m�r azt is tudt�k, hogy a v�z egyes betegs�geket gy�gy�t. �k kezdetek el k�zf�rd�ket �p�teni nagy medenc�kkel.

A r�gi, r�mai f�rd�k a tiszt�lkod�s �s gy�gyul�s mellett a medit�ci�k, filoz�fiai eszmefuttat�sok sz�nterei is voltak, egyar�nt szolg�lt�k h�t a test, a szellem �s a l�lek felfriss�l�s�t.

A r�mai birodalom buk�sa ut�n nem sokat t�r�dtek a f�rd�z�ssel, a f�rd��p�letek romm� lettek. Eur�p�ban a f�rd��let csak a 15. sz�zadban kezdett lassan �jb�l megindulni. K�z�p-Eur�p�ban kicsit h�tt�rbe szorult ugyan a f�rd�z�s, azonban az iv�k�r�k elterjedtek voltak. Ebben jelent�s szerepe volt az akkoriban az orvosok k�r�ben elterjedt n�zetnek, hogy a betegs�gek okai a szervezet k�miai folyamatainak zavar�ban keresend�k, �s azok megfelel� vizek fogyaszt�s�val befoly�solhat�k

Az �sv�ny- �s gy�gyvizek, illetve a h�vizek hasznos�t�sa Magyarorsz�gon m�r a r�maiak idej�n ismert volt.

Aquincumban eddig 11 f�rd�t t�rtak fel, amelyeket a hegyek l�bain�l fakad� meleg viz� forr�sokb�l l�ttak el.

1178-ban a johannit�k �p�tettek f�rd�k�rh�zat a Cs�sz�r �s a Luk�cs f�rd� hely�n, �s a Gell�rt-hegy l�b�n�l. A Margit-sziget �szaki cs�cs�n fakad� k�nes h�v�zforr�sokra az 1200-as �vek k�zep�n �p�lt leprak�rh�z.

A 150 �ves t�r�k megsz�ll�s alatt �p�lt ki Bud�n a R�cz, a Rudas, a Cs�sz�r �s a Kir�ly f�rd�, Egerben a gy�gyf�rd�.

1795-ben �p�tette Festetics Gy�rgy az els� f�rd�h�zat a H�v�zi-t�ra.

Az �sv�ny-, h�v- �s gy�gyv�zhasznos�t�s a 19. sz�zad v�g�n �s a 20. sz�zad elej�n lend�lt fel

. Haz�nk Eur�pa egyik leggazdagabb orsz�ga gy�gyvizek tekintet�ben.

Mintegy sz�z helyen csaknem 400 gy�gyforr�st tartanak nyilv�n. A r�g�ta ismertek mellett, az olaj- vagy a sz�nkutat�s sor�n v�gzett pr�baf�r�sok hely�n sz�zadunkban nagyon sok helyen t�rtek fel gy�gy- �s term�lvizek, melyek szervezett hasznos�t�sa n�ha �vtizedeket is v�ratott mag�ra.

A gy�gyvizek hat�s�t nagym�rt�kben befoly�solj�k a hidrosztatikai �s mechanikai viszonyok, a forr�s h�m�rs�klete �s �sszet�tele, a benne oldott g�zok, �sv�nyanyagok koncentr�ci�ja. Az eredm�nyes gy�gyul�shoz gyakran hozz�j�rul a f�rd�hely fekv�se, �ghajlata, term�szetes �s �p�tett k�rnyezete is.

A gy�gyvizek fizikai tulajdons�gai k�z�l k�l�n�sen fontos a v�z h�m�rs�klete.

• A 15-20 celsius, az �gynevezett h�v�s f�rd� sok h�t von el a szervezetb�l. Friss�t� hat�s�, �s fokozza az anyagcser�t.
• A langyos 21-31 celsius h�m�rs�klet� f�rd�k az idegrendszerre nyugtat� hat�s�ak.
• A meleg f�rd�k h�m�rs�klete 32-37 celsius k�z�tt van. Az ilyen v�zben a b�r erei kit�gulnak, a sz�vm�k�d�s, a l�gz�s szapor�bb lesz. A meleg f�rd� csak r�vid ideig alkalmazhat�, mivel rosszull�tet okozhat.

Nem tan�csos tov�bb� j�llakottan, vagy f�radtan forr� f�rd�t venni, mivel ilyenkor a sz�v �s a v�rerek m�r am�gy is meg vannak terhelve.

Sz�vbetegek �s kering�si probl�m�kkal k�zd�k felt�tlen�l k�rj�k ki orvosuk v�lem�ny�t, ha meleg, gy�gyvizes medenc�be akarnak mer�lni!

• A g�zf�rd�kben a 37-56 celsius h�m�rs�klet�, v�zg�zzel tel�tett leveg� gy�gy�t� hat�s�t hasznos�tj�k.

Ilyenkor a test felsz�n�n kit�gulnak a hajsz�lerek, a v�rb�s�g hat az eg�sz szervezetre, fokozza az anyagcser�t

• . Reum�s megbeteged�sek, k�l�nb�z� b�rbetegs�gek, k�szv�ny stb. gy�gy�t�s�ra alkalmas, de csak szigor� orvosi fel�gyelet mellett.

A gy�gyf�rd�k hat�s�ban fontos szerepe van a v�z k�miai tulajdons�gainak is.

A gy�gyvizek egyes alkot�r�szei felsz�v�dnak a b�r�n kereszt�l, a v�zben oldott g�zokat pedig - mivel ezek a f�rd�v�z feletti g�zt�rben is jelen vannak - bel�legzi a f�rd�z�.

• Az iv�k�r�k hat�sa szint�n azon alapszik, hogy a gy�gyv�z huzamosabb fogyaszt�sa sor�n az �rt�kes �sv�nyanyag tartalom felhalmoz�dik a szervezetben. Ezen a m�don is t�bbf�le betegs�g gy�gy�that�.
• A gy�gyvizeknek fontos szerepe van, �s lehet azonban a megel�z�sben is,
• az eg�szs�g meg�rz�s�ben
• , stressz-old�sban.
• Az eg�szs�gtudatos �letm�dban pedig a term�szetes anyagoknak kiemelked� jelent�s�g�k van.

A v�z, �s �gy a gy�gyv�z, mint az ember leg�sibb �s legfontosabb l�teleme �gy �rtelemszer�en k�zponti helyet foglal el a wellness �letm�dban.