| Gyógyvizek : Szív és érrendszeri panaszokra alkalmazott csevicei és balatonfüredi gyógyvíz |
Szív és érrendszeri panaszokra alkalmazott csevicei és balatonfüredi gyógyvíz
2011.04.26. 10:02
az öt legnagyobb fürdőhatalom között emlegetik hazánkat
Gyógyfürdők
Kétezer éves fürdőkultúránk kezdete a rómaiaknak köszönhető, melyet - a fürdőzés szempontjából nem túl eseménydús középkor után - a törökök fejlesztettek tovább. Aki egy picit is érdeklődik a téma iránt, az biztosan érzékeli az elmúlt két-három év lendületes fejlődését.
az öt legnagyobb fürdőhatalom között emlegetik hazánkat
Gyógyfürdők Kétezer éves fürdőkultúránk kezdete a rómaiaknak köszönhető, melyet - a fürdőzés szempontjából nem túl eseménydús középkor után - a törökök fejlesztettek tovább. Aki egy picit is érdeklődik a téma iránt, az biztosan érzékeli az elmúlt két-három év lendületes fejlődését.
Gyógyfürdők
|
Magyarország rendkívül gazdag termál- és gyógyvizekben, fantasztikus hévízkészletünk miatt Japán, Izland, Olaszország és Franciaország mellett az öt "termálvíz-nagyhatalom" között emlegetik hazánkat.
Ásvány- és gyógyvizeink főként mozgásszervi panaszok enyhítése mellett bőrgyógyászati, emésztőszervi, nőgyógyászati és idegrendszeri betegségek kezelésére használatosak - kiváló eredménnyel.
Egészségturisztikai lehetőségeinket színesíti az öt gyógy-barlang, ahol légzőszervi betegek - asztmások és allergiások - találnak gyógyírt, az érszűkület szempontjából "csodatevő" természetes széndioxid-terápia, mely két hazai településen is fellelhető, továbbá a klimatikus gyógyhelyek.
Egyre divatosabbá válik, hogy az ember nem csak akkor utazik egészsége érdekében, ha már beteg, hanem akkor is, ha teljesen egészséges, és az is akar maradni.
Egy utazás természetesen mindenkire jó hatással van, ha azonban tudatosan koncentrálunk egészségünkre, nagyon jót teszünk magunkkal! A wellness pont ezt a célt szolgálja: biztosítja a testmozgás, a relaxáció, az egészséges étkezés és környezet lehetőségét és ezek áldásait. Számos ilyen fürdő és szálloda működik már hazánkban - várva fiatal és örökifjú vendégeit.
Egy ilyen bevezető természetesen korántsem teljes, legfeljebb kedvcsináló lehet.
Induljanak útnak, ehhez jó egészséget és sok kellemes élményt kívánok Önöknek itthon, Magyarországon!!!
|
A balatonfüredi „csevice” források…
Balatonfüred nagyon gazdag ásványvízforrásokban.
A füredi savanyú víz méltán lett világhírű.
Ennek ellenére hazánk fiai alig tudnak valamit erről a pompás élettani hatású szénsavas, fürdő- és ivóvízről. Ma már alig élnek olyan emberek, akik tudnák, hogy mi az a „csevice”.
Nos, a csevice a keringési rendszerre, a szív- és koszorúerekre, az emésztőszervekre, a magas vérnyomásra, a légzőszervekre, az érrendszeri megbetegedésekre igen jótékonyan ható, élettanilag rendkívül értékes savanyúvíznek, ill. a felbuzogó szénsavas forrásvíznek a népies elnevezése.
A füredi szénsavas forrásokat 1708-ban már megemlítik „Savanyóvíz” néven. A XVIII. Században még javában hódított a népi gyógyászat hazánkban. Gondoljuk csak meg, 1747-ben Magyarországon mindössze 48 patika volt, ebből kettő Pesten, egy Budán. Ezek is azért jöttek létre, mert Mária Terézia elrendelte, hogy minden vármegyében fel kell állítani legalább egy patikát.
A 600 milliós hindu nép nagy fiát, a világhírű, Nobel díjas, hindu költőt Rabindranath Tagorét is a csevice és balatonfüredi páratlan élettani értéket képviselő klíma gyógyította meg.
A nagy hindu költő, amikor 1926 őszén a Santiniketáni egyetem létesítéséhez adománygyűjtő körúton volt Európában súlyosan megbetegedett. Az osztrák orvosok már lemondtak róla.
Szerencsére egyiküknek eszébe jutott, hogy a magyaroknál, a Balatonfüredi savanyúvíz és az ottani klíma csodákra képes. És a várt csoda valóban megtörtént, Tagore meggyógyult.
Hálája jeléül 1926. november 8-án egy hársfát ültetett Balatonfüreden.
Gyógyulása emlékére angol és bengáli nyelven egy négysoros verset írt. Nosztalgikus reményteljességgel szól lezajlott súlyos betegségéről és a nem is remélt Balatonfüredi gyógyulásáról.
A hindu legenda szerint, akinek a fája megered, az megéri a fa kilombosodását.
A vers angolul így hangzik:
„When I am no longer on this my tree
Leth the ever renewed leawes of thy spring
Murmur of the wayfahrer
The poet did love while he lived.”
Magyar fordítás:
Ha nem vagyok többé a földön, ó fám –
Susogtasd tavasszal megújuló leveleidet
Az erre vándorlók fölött:
A költő szeretett, míg élt.
A balatonfüredi városvezetés egy sétányt nevezett el a nagy hindu költőről.
A nép száján sok, érdekes legenda született a savanyúvíz felfedezéséről.
Hírlik, hogy az 1600 – as évek végén egy tehénpásztor arra figyelt fel, hogy fájós lábú tehenei beleállnak a felbuzogó ásványvízforrás által létrehozott, bőséges vízzel borított sárba és ott áztatják kisebesedett, fekélyes lábukat, melyek gyorsan meggyógyultak.
A tehéncsorda díjnyertes bikája folyton különcködött. Kedvenc szokásai közé tartozott, hogy felkereste az egyik felbuzogó szénsavas forrást és ott igen jókat ivott.
Az egykori Balatoni Kurír 1940. április 25-én megjelent számának 5. oldalán, a „Tudja e az olvasó” rovatában így ír erről:
„Feltűnő az is, hogy a legenda szerint egy bika fedezte fel a forrást, amely mindig eltűnt egy bokorban és az ott lévő forrásból ivott, mitől annyira megerősödött, hogy a díszbikája lett a nyájnak”.
A gyógyító hatású füredi savanyúvízről, a legelső hiteles írás Lower Matthai (Máté) 1694-ben megjelent könyvéből származik, s ezért ez a régi írás méltó arra, hogy eredetiben idézzük:
”Eine halbe Stunde wegs von der Insul und dem Schloss bey dem Ufer des Blatsees seynd hinter Geröricht zu finden der Tihanyersauern Wasserquellen; alda sprizen sie in zwo Quellen aus einen graulichten Boden herfür, und wülden den erdreych rund umbher auf zu eitnem etzliche Schritt breyten Morast;seynd geistig, klar, säuerlicht und frisch belebend zu genissen und werden auch darumb von denen hirten und bauersleut gern aufgesucht.”
Magyar fordítás:
Félórányira a szigettől és vártól (Tihanyról van szó!) a Balaton szélén a nádas mögött található a tihanyi savanyúvízforrás. Itt buzog fel két forrás a szürke színű talajból, és a földet feltúrják körös-körül néhány lépésnyire, és mocsarassá teszik.
Szeszes, tiszta, savanyú, frissítő és elevenítő, ezért a pásztorok és a parasztok szívesen felkeresik.
1717-ben Riedhöfer János német nyelvű könyvében szintén ír a savanyúvízforrásról, bár még ő is Tihanyhoz kapcsolja a forrásokat, viszont ő szintén „szeszes és egészséges kútforrásokról” ír, …”mely rövid pálya után a Balatonba folyik”…
Tenkovits Miksa az 1716 . os összeírást követően 10 fából készült fürdőházat épített a forrás fölé és azokba 10 fürdőkádat állított be. Melegítették a vizet az odalátogató fürdőzőknek. Tenkovits özvegye 1741–ben eladta a telket és a fürdőházakat Schuster József orvosnak, aki 1748-ig (haláláig) üzemeltette azt.
Nagyhírű orvosoknak és a kitűnő városvezetésnek köszönhetően 1765-ben épült fel az első fürdőház. Az 1826. és az 1834. évi tűzvész pusztításait követően 1835-36 – ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban épült fel a ma is álló kétemeletes épület.
1869-71 között Cometter Bernát nagyszerű tervezői munkásságát követően épült fel a Balatonra néző Erzsébet udvar. 1912-13-ban épült meg a Tibor fürdő épületszárny.
Hajdú Tibor pannonhalmi főapát 1912-ben 1,5 millió korona befektetésével korszerűsítette a kórház-fürdő épületegyüttesét.
Egy 100 m hosszú, két emelet magas új palota épült 171 szobával. Az új szénsavas fürdőben 68 kabin épült.
A kórház az I. világháború alatt hadikórház volt. Később, elsősorban a tehetősebb réteg rendelkezésére állt a gyógyító, rehabilitációs centrum.
A Balatonfüredi kórházat 1949. október 1-én államosították. 1957 ben már 630 ágy állt a betegek rendelkezésére. A kórházat 1962-68 – ban korszerűsítették, 1979-ben új, modern épületszárnyakkal bővült. Ekkor már mintegy 10-11 000 embert kezeltek a kórházban.
Balatonfüredet 1971-ben gyógyfürdővárossá nyilvánították.
Napjainkban kitűnő szakorvosok, 429 betegágy és 12 ambulancia várja a szív- és érrendszeri betegségekkel küszködő pácienseket.
A cikket Varga János írta ( vargajanos@varga-marfy.hu ).
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
