Az apiter�pia legismertebb term�ke a m�z.

A m�ztermel�s a m�h�szked�s leg�ltal�nosabb �ga. Nem kell hozz� m�s, mint korszer� kapt�r, eg�szs�ges m�hcsal�d, j� m�hlegel� �s n�mi szakismeret. Sok ezer szorgalmas m�hecske tev�kenys�g�nek eredm�nye a kellemes arom�j�, csillog�, finom �z� m�z.

A m�z eredet�t tekintve a vir�gos n�v�nyek nekt�rj�b�l �s egy�b a n�v�nyeken kiv�l� �des nedvekb�l sz�rmazik /pl. harmatm�z - t�lgy, feny� stb. /.

A m�zek �sszet�tel�ket tekintve tartalmaznak:

• k�nnyen em�szthet� cukrokat -gy�m�lcscukrot �s sz�l�cukrot /frukt�zt �s gluk�zt /
• fontos �sv�nyi anyagokat - K, Mg, Ca, P, Fe, Cu, Co, Si, Mn, Mo, J, Zn stb.
• 22 makro- �s mikroelemet
• fontos enzimeket �s savakat
• kev�s vitamint

Gy�gyhat�sa csak a j�l kezelt m�znek van, amely term�szetes eredet�, nem meleg�tett, nem manipul�lt. Bakt�rium�l� hat�s�t enzimei, magas k�liumtartalma �s aromaanyagai biztos�tj�k.

Rendszeres fogyaszt�sa el�seg�ti a

• v�rk�pz�d�st,
• gyarap�tja az immunrendszer v�dekez� sejtjeit / limfocit�k /.
• L�g�ti betegs�gek,
• asztmatikus panaszok, s�t
• a TBC gy�gy�t�s�ban is el�ny�s a m�z, f�k�nt a v�r�shagymam�z fogyaszt�sa.

Bels�leg napi 1-3 ev�kan�l p�tolja a cukrot, nyugtat, lefekv�s el�tt fogyasztva seg�t alv�szavar eset�n is.

A m�zet nemcsak bels�leg, hanem k�ls�leg is felhaszn�lhatjuk

pl. horzsol�sok, s�r�l�sek, sebek gy�gy�t�s�n�l, �g�sn�l, fek�lyekn�l j� sebelz�r�st biztos�t, megakad�lyozva az �d�m�k kialakul�s�t.

B�rbe massz�rozva ozmotikus erej�nek, magas k�liumtartalm�nak k�sz�nhet�en m�regtelen�t� hat�sa is sz�mottev�.

A legink�bb javallott m�z az ak�r h�g, ak�r beikr�sodott �llag� vegyes vir�gm�z.

Az ikr�s s�r� m�z min�s�ge nem v�ltozik, m�gis az emberek az ilyen m�zet gyakran hamisnak v�lik, pedig a hamis�t�k ink�bb a h�gabb, �tl�tsz� ak�cm�zet hamis�tj�k, mivel azon nagyobb a haszon.

A bes�r�s�d�tt �veges m�zet 50 0 C- os v�zf�rd�be helyezve n�h�ny �ra alatt ism�t foly�konny� tehetj�k, miut�n a sz�l�cukor-krist�lyok felold�dnak benne, �s maga a m�z min�s�ge nem k�rosodik.

A m�zek valamennyi fajt�ja kiv�l� energiaforr�s: el�seg�tik �gy a fizikai, mint a szellemi f�radts�g ut�ni regener�l�d�st.
A m�zek a k�l�nf�le vir�gokhoz hasonl�an saj�tos gy�gyhat�ssal rendelkeznek