A massz�zs - m�vel�i szerint - a kezdetekt�l fogva megtal�lhat� a nagyobb, �si kult�r�kban, mint amilyen K�na volt. Meg�t�l�se, fontoss�ga �s szerepe, kult�r�nk�nt, orsz�gonk�nt, elt�r� lehet, de a l�nyege, c�lja, minden�tt ugyanaz. A massz�zs az eg�szs�gtan r�sze, �ltal�ban nem betegs�get gy�gy�t, szerepe ink�bb a karbantart�sban, a j� k�z�rzet �s testi-lelki �llapot meg�rz�s�ben, visszaszerz�s�ben van.

Miel�tt tov�bbl�pn�nk, nem �rt ismerni a massz�r tev�kenys�g�hez �s a k�l�nb�z� massz�zsst�lusokhoz kapcsol�d� hazai felfog�st. Ezt az�rt is j� ismern�nk, mert az ezredv�gi Magyarorsz�gon annyif�le-fajta massz�zs van, hogy nem egyszer� eligazodni k�z�tt�k.

L�ssunk teh�t egy kis „massz�zst�rt�nelmet”

Haz�nkban, eg�szs�gkult�r�nknak a 80-as �vek el�tt is r�sze volt a massz�zs. H�romf�le massz�r �s tev�kenys�g volt jelen, ami arra is r�mutat, hogy milyen ter�leten dolgoztak akkor a massz�r�k:

• A sportmassz�r a „gy�r�” �ltal�ban sportegyes�letekn�l, versenyeken volt jelen �s a sportol�s k�zben szerzett „panaszok” tartoztak d�nt�en a „hat�sk�r�be”.
• A f�rd�smassz�r a nagyk�z�ns�g rendelkez�s�re �llt, f�rd�kben, uszod�kban.
• A gy�gymassz�r tev�kenys�ge kicsit speci�lisabb. �k nemcsak az am�gy eg�szs�ges emberek h�tpanaszaival foglalkoztak, de �k seg�tett�k �s seg�tik ma is a s�lyosan beteg, testi fogyat�kos emberek gy�gy�t�s�t, karbantart�s�t. Tud�suk a nyugati tudom�nyokra, korszer� vizsg�latokra �s megfigyel�sekre �p�lt, a massz�roz�shoz d�nt�en a kez�ket haszn�lt�k.

   

Fenti tev�kenys�geket �s st�lusokat tekintik haz�nkban alapvet�nek, �gy ismertet�nkben is ezekre helyezt�k a f� hangs�lyt.

A k�vetkez� id�szak a term�szetgy�gy�szat hazai t�rh�d�t�s�hoz kapcsol�dik, megjelen�se kb. a 80-as �vek elej�t�l dat�lhat�. Alternat�v massz�zs-st�lusoknak nevezik �ket. K�lf�ldr�l, f�leg �zsi�b�l ker�ltek �t hozz�nk, �s az el�z�ekt�l f�k�nt abban k�l�nb�znek, hogy t�bbnyire az eur�pait�l elt�r� kult�ra sokszor ezer �ves hagyom�nyaira �p�ltek, az ember m�k�d�s�nek megfigyel�sekor m�s szempontokat is figyelembe vettek �s nemcsak a test izmainak, csontozat�nak, hanem szervi, anyagcsere, stb. betegs�gek gy�gy�t�s�n�l is alkalmazz�k �ket.

Az alternat�v st�lusok a term�szetgy�gy�szat t�rgyk�r�be tartoznak, �s k�pz�s�kben k�l�nb�znek az els� h�rom kateg�ri�t�l.

A massz�r izmokat, izomcsoportokat massz�roz, mozgat �t. �ltal�ban fej, v�ll, h�t, nyak, l�bprobl�m�kkal, k�l�nb�z� f�jdalmakkal keresik f�l. Tekints�k �t r�viden, mik okozhatj�k a fenti probl�m�kat:

• Els�k�nt eml�tend� a sok�ig v�gzett egyoldal� munka, pl. r�gen a fogorvosok is egyhelyben, a beteg f�l� hajolva v�geztek n�ha t�bb �r�s beavatkoz�sokat. Ebben az esetben �s a stressz eset�ben is, izmaink g�rcs�sek, fesz�ltek, k�s�bb merevek �s f�radtak lesznek. Ezeket a befesz�lt �s f�radt izmokat laz�tja fel a massz�r.
• Egy m�sik kiv�lt� ok, amikor sportol�s, mozg�s k�zben valamelyik izmunk megs�r�l, esetleg megr�ndul.
• De a test�nk rossz tart�sa, a gerinc k�l�nb�z� betegs�gei, a huzat is okozhat gondokat.
• Eml�tend� m�g a gyullad�sb�l ered� izomf�jdalom. Biztosan mindenki volt m�r influenz�s, amikor �gy �rezte az �sszes izma, mindene f�j. Ilyen esetekben a massz�r javasolja, hogy az illet� vizsg�ltassa ki mag�t, orvossal, mert fontos tudni a gyullad�s ok�t. Egy fogprobl�ma is okozhat gyullad�st.

   

A k�vetkez�kben n�zz�k meg a massz�zstev�kenys�g alapvet� felt�teleit �s a massz�r tev�kenys�g�t, annakfolyamat�t. A massz�r szob�ban, teremben dolgozik p�ciensein, akik massz�rozand� testr�szeiket fedetlen�l hagyva, t�bbnyire hason vagy h�ton fekszenek az erre a c�lra kialak�tott, un. massz�rasztalon. A massz�rasztal - t�bbnyire ac�lb�l �s m�anyagb�l k�sz�l - puha fel�let�, k�nnyen tiszt�that�, stabil, magass�ga akkora, hogy �llva �s nem hajolva (!) lehet k�r�l�tte dolgozni.

A massz�zs eredm�nyess�g�hez a p�ciensnek mind testileg mind lelkileg el kell lazulnia, �s ahhoz, hogy ez megt�rt�njen, j�l kell mag�t �reznie. A vend�g j� k�z�rzet�nek el�r�s�hez van n�h�ny kiemelked�en fontos szempont �s k�vetelm�ny, amit mindig be kell tartani.

Alapvet�en fontos k�vetelm�ny a higi�nia. A szoba, ahol a massz�r dolgozik, legyen sz�raz, vil�gos, tiszta, kultur�lt, karbantartott.

A szoba leveg�je legyen megfelel� h�m�rs�klet� �s j�, ha sz�l valami halk zene. A massz�rszob�hoz �ltal�ban csatlakozik egy kis v�r�, valamint egy vetk�z�f�lke is.

Ami tal�n a helyis�gn�l is fontosabb, az a massz�r higi�n�je. Legyen j�l �polt, tiszta, megnyer�. Nagyon fontos az els� benyom�s, ami ha valami�rt kedvez�tlen (pl. nem makul�tlanul tiszta a leped� az asztalon, vagy a massz�r feh�r �lt�zete, esetleg v�gni lehet a doh�nyf�st�t) akkor sok p�cienst el lehet vesz�teni m�r az els� pillanatban.

A k�vetkez� szempont a kommunik�ci�, a p�cienssel val� viselked�s, a massz�r modora. A p�ciens sz� szerint a massz�r kez�be adja mag�t �s ehhez a fentieken t�l, sz�ks�g van bizalomra, a p�ciens r�sz�r�l, j� hozz��ll�sra �s etikus magatart�sra a massz�r r�sz�r�l. Ez ut�bbi az els� benyom�son k�v�l az egyik leg�rz�kenyebb pontja ennek a szolg�ltat�snak.

A massz�r sem sz�ban, sem tettekben nem �lhet vissza helyzet�vel. Nem tehet, pl. megjegyz�seket.

Az igazi munka abban a pillanatban kezd�dik, ahogy a p�ciens bel�p az ajt�n, k�zli a massz�rrel panasz�t, �s annak utas�t�sa szerint elhelyezkedik a massz�rasztalon. Egy-egy massz�zs ideje, a min. 35 perct�l kezdve az optim�lisan 50-60 percig, egyes st�lusokn�l tov�bb is eltarthat. Igaz�b�l az a j�, ha a kezel�s ideje a p�ciens probl�m�j�hoz igaz�that�.

A massz�r k�l�nb�z� massz�zsst�lusok (l�sd k�s�bb) szerint dolgozhat, de mindegyikn�l a leg�ltal�nosabb „munkaeszk�ze”, saj�t k�t keze. Ehhez a munk�hoz nem kell bivalyer�snek �s k�t m�teresnek lenni, de j�, ha valakinek er�s a keze �s ismeri a saj�t lehet�s�geit �s korl�tait. (Egy 150 centis 30 kil�s massz�r ne v�llaljon el birk�z�kat). Ami enn�l fontosabb, az az anat�miai ismereteken alapul� szaktud�s, ami azt jelenti, hogy egy f�jdalomn�l, az ember pontosan tudja, hova kell ny�lni, melyik csontn�l, hol tapad egy izom.

A massz�zs alaptechnik�i (a sv�d massz�zs szerint):

• sim�t�s,
• d�rzs�l�s,
• gy�r�s,
• rezegtet�s,
• �t�get�s.

   

Lehet ezen t�lmen�en mozgatni, ny�jtani, csavarni. Lehet sz�raz fel�letet massz�rozni, de haszn�latosak a k�l�nb�z� folyad�kok, testolajok, amik seg�tik a massz�r kez�nek cs�sz�s�t, akad�lytalan mozg�s�t.

Az alternat�v massz�zsst�lusok

A 80-as �vek elej�n jelentek meg haz�nkban az alternat�v gy�gym�dok, �s a hozz�juk kapcsol�d� vel�k val� gy�gy�t� tev�kenys�g �s betegs�gmegel�z�s. Ezt ma r�viden term�szetgy�gy�szatnak h�vjuk. A k�l�nb�z� gy�gym�dok k�z�tt megtal�lhat�ak azok a rendszerek, melyek massz�roz�ssal, nyom�ssal, stb. avatkoznak be az emberben lezajl� fizikai folyamatokba.

A k�nnyebb meg�rt�s kedv��rt el�sz�r besz�lj�nk p�r sz�t a massz�zs hat�rmezsgy�j�r�l, az akupressz�r�r�l. (A pressz�ra nyom�st jelent.) Enn�l a gy�gym�dn�l a gy�gy�t� olyan pontokat nyom, massz�roz a testen, melyek az �si, f�leg indiai, k�nai megfigyel�sek szerint kapcsolatban vannak k�l�nb�z� szervekkel, testi funkci�kkal, folyamatokkal. Ezek megfelel� massz�zsa j�t�konyan hat a k�l�nb�z� betegs�gekre. Ezen „gy�gy�t� pontok” vagy ter�letek ismerete t�bb keleti ir�nyzatn�l elengedhetetlen, mert ezekre �p�l f�l technik�juk. Felsoroln�k n�h�ny, nemcsak keleti m�dszert �s ut�na l�ssunk egyet kicsit r�szletesebben:

• nyugati ir�nyzatok: sport-, gy�gy-, sv�dmassz�zs, rolfmassz�zs vagy r�viden rolfing;
• keleti ir�nyzatok: indiai-, k�nai pontmassz�zs, yumeiho, a jap�n shiatzu, thai massz�zs.

   

Van n�h�ny �j kelet� m�dszer, melyet t�bb szakember nem tart �n�ll� technik�nak ink�bb csak egyfajta „gy�jtem�nynek”: friss�t�, relax�l�, energetikai, szeretet �s menedzsermassz�zs.

N�zz�nk egyet az igaz�n �regek k�z�l

Teljes nev�n Wat Po thai massz�zsnak nevezik, �s Thaif�ldr�l ered. �ll�t�lag 2500 �ves �s egy Jikawa Kumar Bhaccat nev� orvos dolgozta ki az alapjait. Az�ta sokat fejl�d�tt �s a gy�gyn�v�nyek, a g�zf�rd� �s a spiritu�lis gy�gy�t�s mellett a Wat Po a hagyom�nyos thai orvosl�s alappill�re.

Alaptechnik�ja a lass� nyom�s, h�z�s, illetve a tol�s. Nem �gyon, hanem f�ldre ter�tett matracon, vastag sz�nyegen v�gzik. A kezeken k�v�l a massz�r itt k�zt�vel, k�ny�kkel, a sarkaival is massz�roz �s nem egy poz�ci�ban dolgozik v�gig, hanem �l, guggol, t�rdel, ahogy a technika megk�v�nja. A kb. 1-1,5 �r�t fel�lel� kezel�s sokoldal�, nemcsak az izmokra, k�t�sz�vetekre, iz�letekre, idegekre, hasi szervekre v�rkering�sre hat j�t�konyan, de relax�l� fesz�lts�gcs�kkent�, m�regtelen�t� hat�sa is van. Er�s gy�gyhat�sa van, de t�ny, hogy az ember k�zben becsukott szemmel is l�tja a csillagokat, sz�val nem mindig kellemes.

Ezek a m�dszerek �rdekesek, hasznosak, �s aki behat�bban szeretne megismerkedni vel�k tal�n legjobban teszi, ha valamelyik term�szetgy�gy�szati �js�gb�l, (sok van bel�l�k) kin�z egy nevet, c�met �s maga is kipr�b�lja. Ha ezekkel a m�dszerekkel gy�gy�tunk, teh�t nemcsak massz�r�k vagyunk, hanem gy�gy�t�k is, akkor nemcsak tev�kenys�g�nk �s lehet�s�g�nk b�v�l, de megn�vekszik felel�ss�g�nk is.

K�vetelm�nyek

A massz�ri tev�kenys�g t�bbnyire k�zzel, �llva v�gzend�, ez�rt el�ny�s, ha az embernek er�s kezei �s l�bai vannak, hogy b�rja a sokszor 6-7 �rai munk�t. Term�szetesen az a legjobb, ha a leend� massz�rnek az eg�sz teste, minden szerve eg�szs�ges, de m�gis akad egy kiv�tel. Tekintettel arra, hogy a massz�zsban nem a l�t�s, hanem a tapint�s a legfontosabb, bizonyos munkahelyeken (pl. Orsz�gos Fizikoter�pi�s �s Reumatol�giai Int�zet) egy-egy massz�rcsapatban alkalmaznak, vakokat is. Az alkalmass�g vonatkoz�s�ban k�l�n kiemeln�m a b�r eg�szs�g�t, hiszen a fizikai megterhel�seken t�l a massz�r kez�nek b�re van kit�ve nagyobb terhel�snek. Gondoljunk az el�z� fejezetben a massz�r �ltal haszn�lt folyad�kokra, olajra, iszapra, p�derre (ez ut�bbi nagy mennyis�gben k�l�n�sen vesz�lyes hossz�t�von a l�gz�rendszer-re) amivel munk�j�t el�seg�ti. Ha nem haszn�l semmilyen �gynevezett k�zvet�t� folyad�kot, akkor is a higi�nia miatt minden p�ciens ut�n kezet kell mosni. Tapasztalt, a szakm�ban r�g�ta dolgoz� massz�r�k v�lem�nye az, hogy ez a tev�kenys�g sem vesz�lyesebb, mint a t�bbi �s ennek v�gz�s�hez is meg lehet szerezni az „�ll�k�pess�get”, egysz�val bele lehet j�nni. Az eg�szs�g�gyi-alkalmass�gi k�rd�sek mellett van n�h�ny jellemz�, tulajdons�g melyek megl�te k�v�natos ebben a szakm�ban. Az emberekkel val� b�n�s k�pess�ge, hogy tudjon benn�k bizalmat �breszteni, az els� pillanatt�l kezdve, megfelel�en, kultur�ltan tudjon viselkedni, besz�lni, legyen toler�ns �s nyitott, ha a p�ciens a fizikain t�l egy lelki probl�m�j�t is megosztja vele a kezel�s ideje alatt. El�ny�s az is, ha az ember sportol, van saj�t tapasztalata a mozg�sr�l, az izmok m�k�d�s�r�l, van eg�szs�g�gyi, anat�miai �rdekl�d�se, esetleg szereti a biol�gi�t.