Vilgszerte mind tbb a kvr csald, ahol a gyerekektl a felnttekig mindenki tbbletslyt cipel magn. Az ilyen famlik tagjai ltalban meggyzdssel valljk, hogy a kvrsg rkletes tnyez. A tudomnyos szakrtk szerint viszont a hzsnak legfeljebb egy szzalka tnylegesen rklt.
A tudomnyos vizsglatok tbbsge azt igazolta, hogy az ilyen csaldokban az ottani koszt szeretete, az letmd folytatsa rkldik.
A gyerekek az letstlus kvetsvel hznak.
De az utols t vben a genetikusok is lertak fontos adatokat az rklssel kapcsolatban.
A gnek milliiban eddig 32 olyan genetikai vltozatot talltak, amelyek a kvrsg hajlamval kapcsolatosnak bizonyultak.
Az Amerikai Szv Szvetsg idei kongresszusn ismertetett tanulmnyukban Quibin Qi s munkatrsai kt nagy amerikai vizsglat alanyaibl emeltk ki azt a 7740 nt s 4564 frfit, akiket vizsgltak. A nvrek egszsgnek tanulmnya az polnk egybknt is ktelez ellenrz vizsglatainak adatait sszegezte.
Frfi oldalrl ezt kvettk az egszsggyben dolgoz frfiak vizsglatnak megszervezsvel s a kt hatalmas tanulmny adatait sokfle szempontbl rtkeltk.
Most a kvrsgre hajlamost gnek hatst, illetve a hizlal tulajdonsg ellenslyozst vizsgltk.
A slytbbletet a testtmeg index (BMI) mrsvel fejeztk ki, mely a testsly s a magassg arnya s rtke 20-25 kztt j, viszont 30-tl mr kvrsget jelent.
A szakemberek kimutattk, hogy minden hizlal gn a BMI szintet 0,13 rtkkel emeli.
Ha viszont a vizsglati alany naponta egy rt gyors lpsekkel gyalogolt, az a genetikai hats rvnyeslst a felre cskkentette.
Egy msik mrsi adat viszont azt mutatta ki, hogy az rkletes hzs 50 szzalkkal nvekedett, ha a vizsglt szemly naponta ngy rt ldglt a tv eltt. A kedveztlen vagy a kedvez hats arnyosnak bizonyult: minl tbbet mozgott valaki, vagy minl tovbb lt kedvenc karosszkben, annl jobban cskkentette, vagy nvelte az rkletes hzs rvnyeslst.
Qi eladsa vgn hangslyozta, hogy az amerikaiak naponta tlag 4-6 rt lnek a tv eltt.